A Torashin Dojo Nemzetközi Harcművészeti és Kulturális Akadémia

A Torashin (Tigrisszív) Dojo egy japán harcművészeti klub, 2015-től sportegyesület és akadémia, melyet lovag Spalovszky Csaba sensei, nemzetközileg elismert harcművész, világbajnok és világkupa győztes mester, több diplomával rendelkező pedagógus szakember, az Aranysarkantyús Vitézi Lovagrend priorja alapított 2007-ben. Az edzések eleinte 2, majd egy rövidebb ideig mindössze 4 tanítvánnyal zajlottak. 2008 tavaszára ez a létszám 12-re emelkedett, majd nyárra olyan sokan voltak, hogy új helyszín után kellett nézni. A hír szájról-szájra terjedt: igazi, japán rendszerű edzés zajlik Budapest szívében.

A klub szakmai színvonala nagyon erős és elismert. A cél a kiváló harcművészek és emberek nevelése, a valódi harcművészet tanulmányozása és elsajátítása, ám ha valaki versenyezni óhajt, arra is van lehetőség. A mester maga is számos cím birtokosa és sok versenyt megnyert már, azonban nem ezeket tartja a legfontosabb dolognak, hanem a fejlődést. Spalovszky Csaba sensei szerint a versenyzés jó gyakorlat és megmérettetés, egy eszköz a fejlődéshez és az önismerethez, de nem a teljes igazság útja. Ennek ellenére – vagy inkább éppen ezért – tanítványai között már világkupát, nemzetközi versenyeket és országos bajnoki címeket szerzett harcművészek is vannak, számuk egyre gyarapszik.

2014-ben a klubnak létrejött egy Judo-tagozata is, mivel egy kisebb Judo csapat csatlakozott a Torashin Dojohoz, ezzel tovább növekedett a létszám és az eredmények sokasága. A Judo-tagozaton a legkisebb korosztálytól a nagyobbakig minden életkorral találkozhatunk.

Ugyanebben az évben (2014) a Torashin Dojo tagja lett a Sekiguchi Ryu Batto-Jutsu világközösségének és a Japánban található Honbu dojonak (a stílus központja Japánban) Spalovszky Csaba mester által, melyet magyarként elsőnek sikerült elérni a világon.

2015-ben a klub hivatalosan kérvényezte, hogy önálló egyesületként működhessen Torashin Dojo Nemzetközi Harcművészeti és Kulturális Akadémia néven.

2016. márciusában az International Jiu-Jitsu Alliance (IJA) bejegyezte Spalovszky Csaba nagymester által alapított Go-Kongouseki-Ryu harcművészeti rendszert világszinten regisztrált, elismert iskolaként, valamint Spalovszky Csaba nagymesternek kiállította a nagymesteri diplomát, amellyel elismerte maximális hozzáértését, emberi kvalitásait és szakmai eredményeit. Az IJA világszervezet ezen túl nemzetközi képviselő jogosítványt adott a nagymesternek.

Jelenleg a Budai Középiskolában zajlanak a központi edzések, mivel Spalovszky Csaba mester pedagógusként ott tanít, az iskola vezetése pedig úgy gondolta, hogy a felmutatott eredmények és sikeres módszerek nagy hasznára válnának az iskola nevelő-oktató munkájának megsegítésében. Ezt a korábbi feltevést azóta számtalan alkalommal sikerült alátámasztani a drogprevenciós munkában elért és a kisiklás elleni küzdelemben felmutatott pozitív eredményekkel, valamint a részképesség zavarokkal küzdők fejlesztésében, az agressziókezelésben, illetve a szociálisan nehezen kezelhető fiatalok integrálásában és nevelésében nyújtott számottevő sikerekkel. Rendkívül fontos azt is megemlíteni, hogy a tehetséggondozásban is ragyogóak a klub eredményei, hiszen a kimagasló versenyeredmények és tanulásban elért sikerek önmagukért beszélnek.

Torashin Dojo

A Torashin Dojo jelentése nem határozható meg egyszerűen, két szóval magyarul, hogy ugyanazokat az árnyalt jelentések hordozza egyszerre, mint a japán név. A „dojo” a gyakorlás helyét jelenti, az út keresésének a helye, de jelenti a benne gyakorló embereket is, tehát értjük rajta a klubot és a klubtagokat egyaránt. A „tora” szó jelentése „tigris”, de a „shin” szó új tartalommal tölti el, mikor a kettőt összekapcsoljuk. A „shin” szónak szintén több jelentése van, jelenti a „szív”, a „szellem” és a „lélek” szavakat is. Mi elsősorban a „szív” jelentésében használjuk, ha a klub nevéről van szó (hiszen a Kanji is ezt írja le), mivel a név a dojo alapító és vezető mesterének japán nevéből jön, ami „Torashin”, „Tigrisszív”. Ez a név Spalovszky Csaba sensei mesterneve, ami a japán hagyományok szerint szokás. A dojo központi erejét a szellemisége alkotja, ami a „Torashin” névben fellelhető összes jelentést magába szívja. Így válik a Torashin Dojo eggyé azzal, aki létrehozta, azokkal, akik mozgatják és benne élnek

A Torashin-szellem

A Torashin-szellem az a példamutató szemléletmód, gondolkodás és magatartás, ami meghatározza a Torashin Dojoban az ember, a gyakorló hozzáállását a világhoz, a kihívásokhoz, az emberekhez, a harchoz, az élethez. Ez a magatartás a szellem határozott eltökéltsége a helyes döntés meghozatalában, lehetőleg késlekedés nélkül. A „torashin” itt már nem csak a „tigris szíve”, hanem igenis a „tigris szelleme” és a „tigris lelke” is. Ez azt jelenti, hogy betartom Spalovszky Csaba mester „öt gyémánt elméletét”, tehát valódi erényekre helyezem az életemet: az okosságra, az igazságosságra, a bátorságra és a mértékletességre, melyeket az alázat tart össze, így együtt és külön is mind a szeretet felé mutatnak.

A Torashin-szellem azonban mást is jelent: kitartást, hitet, erőt, harciasságot, elkötelezettséget, eleganciát, leleményességet, tradíciókat, rugalmasságot, egyenességet, tisztaságot, türelmet, tiszteletet, reményt és szabadságot. Minden, ami ezekből ered, illetve amiből ezek erednek, részét képezik a Torashin Dojo szellemiségének. Ennek fényében kell törekedni a gyakorlóknak arra, hogy töretlenül küzdjék le az életük akadályait, szembe merjenek nézni a nehézségekkel, a gonoszsággal és a közömbösséggel. A lényeg, hogy mind tudjuk: a fejlődés, az eredmények csak kitartó szellemi, lelki és testi edzés során érhetők el, és tudjuk, hogy hibátlan ember nem létezik.

A tigris
A tigris a klub névadójának szimbóluma, a harciasság, a nemesség, az akarat és az erő jelképe. Szimbolizálja a természetességet, amiben nincs erőltetettség, a mozgást, amiben rejtve van a nyugalom és a mozdulatlanság, valamint a harcot, amiben ott a béke és a harmónia utáni vágy. Jelképezi még azt a hozzáállást, amivel a klub tagjai a harcművészethez viszonyulnak.

Az öt gyémánt
Az öt gyémánt a Torashin Dojo logójának fontos szimbóluma, Spalovszky Csaba klubvezető mester „Öt gyémánt elméletének” és a Go-Kongouseki-Ryu rendszernek a jelképe, mely a klub és a benne gyakorlók szellemi alapmagatartásának magvát adja. Az első négy, amely az ötödiket körülveszi, az erények ékkövei, melyek fénye át kell, hogy hassa az ötödik gyémántot egy rejtett, de kimagasló erény, az alázatosság által. A gyémántok jelentése röviden:

1: Okosság, tehát értelmünkkel és tetteinkkel mindig a helyes útra törekedni és járni rajta.
2: Igazságosság, vagyis mindig megadni mindenkinek, ami megilleti, tisztességesen élni, valamint annak belátása is, hogy a tiszteletet mindennek és mindenkinek meg kell adni.
3: Lelki erő/Bátorság, a nehéz helyzetekben való helytállás képessége, örök remény, állhatatosság, türelem, de soha nem vakmerőség vagy felelőtlenség.
4: Mértékletesség, az akarat uralma az ösztönök felett, a test, a lélek és az akarat erőinek, a tudásnak, valamint minden egyéb javaknak a természet és az igazságosság rendje szerint történő felhasználása, a helyes arány megtalálása, a harmónia megélése.
5: A csiszolt drágakő, a belső és külső én, a tudással, formával és tartalommal eltöltött ember, akinek fő értékei lelkében, szívében és elméjében kicsiszolódtak, aki az erények és a gyakorlás folytán látja az utat és igyekszik járni rajta, aki tovább csiszolja, edzi magát éppen úgy lelkileg, mint testileg, akinek a növekedés már nem feladat, hanem megértett és elfogadott létkérdés annak minden velejárójával együtt. Olyan személy, aki megértette, hogy a csiszolódáshoz másokra is szükségünk van, így ennek fényében cselekszik. 

A trikolor zászló
A piros-fehér-zöld zászló Magyarországot jelképezi, a dojo magyar alapításának és magyar voltának szimbóluma a logóban. Nem csak azt jelenti, hogy a klub mestere magyar, nem is csak azt, hogy a központi klub Magyarországon van, hanem azt is, hogy a magyar nép, a magyar jövő érdekében is működik, a magyar nemzet kultúráját, lobogóját, jelvényeit, jogrendjét, történelmét és hagyományait elfogadja, azokhoz ragaszkodik, azokat élteti és szellemiségében ápolja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mester a harcművészet tanításán keresztül nem őrzi és gondozza, nem eleveníti meg és nem élteti a japán harci hagyományokat, a kultúrát és a művészetet, mivel ezek elválaszthatatlan részét képezik a Budo, a Harcművészet Útjának